MX Linux – miért?

Csak… Mert megérdemlem! 🙂

A mostani bejegyzés eltér a legtöbb szakmai cikktől. Ez sok vitát és indulatot gerjeszthet. Nem ez a célom, ahogy az sem, hogy bármelyik másik disztribúciót rosszabbnak mutassak be, mint az MX linux.

Miért MX Linuxot használok?

Általában, ha ezt kérdezik nagy gyakorlattal válaszolom, hogy „mert éppen ez akadt a kezembe”, vagy „mert megérdemlem” stb. Így senki nem sértődik meg és kissé egyszerűnek tűnve senkit nem ingerelek, hogy disztrowar-t indítson ellenem. De mivel olyan kérdezte meg, akit tisztelek, így összeszedtem a komoly válaszokat és – ha már nyers verzióban kész – közzé is teszem.

Gyors információ: Közel 15 éve használok Linuxot és ebből 11 éve (2007 óta) 99%-ban csak ezt. Sokáig mást használtam, de tavaly egy nagyon rosszkor jött balul elsült dist-upgrade miatt más lehetőségeket is kipróbáltam, tesztelgettem. Egy ideig Fedorát használtam, de ezen kívül natívan 47 disztribúció megfordult a gépemen. Gyakorlatilag arch, debian, fedora, ubuntu, mint stb. alapokon nyugvókat próbálgattam. Mindegyik jó volt, így nagyon nehéz volt a választás. A legutolsó, de valóban a legutolsó volt a MX Linux, amit Linux Mind (Zoli) discordján említettek.

Miért az MX Linux?

Én nem disztribúciót kerestem, hanem egypár kitételnek, feltételnek megfelelő Linuxot. Az elvárásaim nem számítástechnikai elvek, hanem praktikus használat mentén kerültek elő. Az első elvárás volt a legfontosabb:

Mert az MX Linux stabil!

Ez meglepő? Nem, mert a stable Debianra alapul, alapesetben ennek a a tárolóit használja. Ez a stable Debian egy nagyon ortodox Linux terjesztés, nem sűrűn van verzióváltás és a letesztelt, kipróbált csomagokra épül. Itt el kell mondani, hogy ez azzal jár, ami az ilyen disztribúciók hátránya: régebbi csomagokat kapsz. Akinek a legújabb funkció kell az adott felhasználói programokban, annak ez a terjesztés nem lesz jó. Nekem megfelel a régebbi, de lehetőleg hibák nélküli program kínálat. Érdemes összevetni a nagyon stabil, és a lehető legújabb csomagokat használó Arco-val.  Látható, hogy valóban a régebbi csomag verziók érhetőek el az MX Linuxban.

Stabilitás: napi szinten figyelek pár disztrib fórumát, illetve pár listán, és discordon is jelen vagyok. Látom, hogy sok ember sokat kínlódik a kiforratlan frissítésekkel, a tényleges stabilitás hiányával. Ellenben negyed éve használok MX Linuxot (a többi cikkben már ismert óvatossággal a frankendebian ellen) és nem volt sem függőségi problémám, sem a frissítésből adódó problémám. Más probléma sem, fagyás, nem indulás, lassulás sem.

Ha mégis egy-egy program újabb, vagy legújabb verziója kell, akkor tudjam telepíteni. Ez nem okoz gondot.

Az MX Linux flatpak-ot és appimage-t is használhatja

Ez nem jelent nagy újdonságot, hiszen elvileg a két említett megoldásnak fő célkitűzése a hordozhatóság. Ami nem mindig és nem feltétlenül igaz, de az MX Linuxnál nincs gond ezzel. Így ki tudom kerülni a stable Debian régebbi szoftver kínálatából adódó kellemetlenségeket, úgy, hogy a rendszeremet nem teszem tönkre mindenféle barkácsolt megoldással.

A közel ötven fős program listámból mindegyiket teljesítette.

Az MX Linux alap szoftverkínálata megfelelő (nekem)

Összeírtam az elmúlt évek tapasztalata szerint, hogy mely programokat használok és nem óhajtok mást használni. Ez első látásra beszűkült szemléletmódra vall, de ha egy programot megszoktam, akkor a termelés rovására megy, ha csak azért mert egy disztribúcióban nincs, mást kell keresnem. Érdemes ezt a listát elkészíteni, majd folyamatosan karbantartani, mert így nem esünk abba a hibába, amibe én: megtetszett egy kellemes rendszer, gyors is volt, pár napig élesben használtam is. Megtanultam az eltérő csomagkezelő parancsokat és… és kiderült, hogy a kedvenc shutter képmentőm megtalálható, de a képszerkesztési funkciói nem működnek, mert kell egy függőség, ami nincs meg.
Itt nem az számít, hogy melyik terjesztésben van több csomag, hanem csak az, hogy ami neked kell natívan elérhető legyen, ha lehet az alap tárolókban.

Ne kelljen napi szinten frissíteni

Az MX Linux stable ágra épül, így nem egy rolling modell. Heti pár frissítés jön, ebből nagyrészt az MX Linux saját programjaira. Így bőven elegendő a heti rendszerességű upgrade. Ha kedveled a napi szinten tucatszám érkező frissítéseket, mert úgy érzed ezzel biztonságosabb a rendszered, akkor csalódni fogsz. Itt ritka a biztonsági frissítés, mert a hibák nagy része testing, unstable ágban kiderül és foltozva lesz. Csak az időközben előkerült újabb sebezhetőségek lesznek már, amiket itt nézhetsz meg

Az MX linux minimalista

Ez nálam nagy előny, mert a legtöbb nagyobb disztribúció a felhasználói élmény fokozása érdekében „minden elvárható és esetleg szüksége lehet rá” programot felrak a gépedre telepítéskor. Az MX linux más irányt szabott magának. Egy kisebb összeállítást telepít, amit szabadon bővíthetsz. Kellemes megoldás, hogy saját installere van, amit indítva a Manage Popular Packege fülön kategorizálva vannak a gyakoribb programok. Csak bepipálod ami szükséges, majd egy kávényi idő alatt fenn is van, ami kell.
Ami nem kellett azt tíz perc alatt leszedtem, nem sok (nekem) felesleges program volt felrakva.

Az MX linux honosítása

Ez kissé hátrány, de az MX linux saját programjai azok bizony angolul beszélnek. Kisebb disztribúció, a magyar meg egy kis nyelv – így vélhetőleg, ha nem lesz valaki nagyon lelkes, akkor ez így is marad. Természetesen a felhasználói programok, melyek már a Debian-ban magyarítva vannak, azok magyarul is tudnak. Ez nem egy nagy hátrány, egy pár száz szavas „konyha” angollal simán használható az MX Linux pár saját programja.

Ami számomra nem volt fontos, de meg kell említeni:

Az MX Linux deb csomagokat használ

Bár én valami miatt (nem fogom megvitatni senkivel :)) jobbnak találom a dnf csomagkezelőt, amit a Fedora alatt használtam, de nem okozott semmi gondot a deb csomagok kezelése. Akinek ellenérzése van a deb csomagokkal, annak ez a rendszer nem megfelelő. Hitvita, hogy ki melyiket szereti.
A nagyobb csomagok (rpm, deb) előnye, hogy sok fejlesztő, akinek a munkája nem kerül be valami miatt a terjesztésekbe ezt a kettő csomagot majdnem biztosan megcsinálja. Ha meg nem, akkor lehet fordítani a forrást, ahogy pár programnál meg is tettük.

Az MX linux Xfce-vel érkezik

Addig talán Gnome/Unity páros volt, ami nem tetszett. Nincs különösebb rossz tapasztalatom egyikkel sem, de…
És itt a de a lényeg: de ne fogyasszon sokat.
Igaz kb 7giga RAM van, de azért nem szeretném ha alapjáraton egy rendszer szükségtelenül sokat fogyasszon. Én a fél giga határt húztam meg. Ezt a lécet azért nem sok disztribúció ugorta át, mert a 0,8-1,2 közt mozgók már alapból kiestek. Hiába szép egy felület, ha túl sok erőforrást használ el. Így maradtak a könnyebb, de azért viszonylag egyszerűen használható megoldások. Két versenyző maradt talpon: openbox, és az Xfce.

Én a bunsenlabs és az MX Linux közt vacilláltam, de győzött a lustaság: az Xfce egyszerűbben konfigurálható nekem és a használni tudom a Xubuntu-s emlékeimet is.

Amit az MX linux-al kapsz: Egy jól kinéző, azonnal használatra kész Xfce felületet, ami alapjáraton (felhasználói programok nélkül, úgy, ahogy kapod) 370megát fogyaszt. Ami nagyon jó, bár discordos kollégák 200 alattit is használnak, de azok már nem biztos, hogy egyszerű linuxosnak valók. Ha érdekel a saját rendszered alap fogyasztása, állíts le minden általad indított felhasználói programot és egy terminálba írd be:

top

Itt mindent látni fogsz. Ha ksysguard-ot vagy hasonló grafikusabb programot használsz, akkor érdemes tudni, hogy kicsivel több lesz a memória fogyasztásod, mint aki top-pal nézi, hiszen egy komolyabb programot futtatsz.
Az MX Linux az antiX-ra is épül, aminél cél a kis előforrásigény, hogy a régi gépeken is fusson.

Egyszerű, grafikus telepítés

Ez már elvárás a felhasználóbarát Linuxoknál. Egyszerű és gyors a telepítés, pár fontos kérdést tesz csak fel.

Felhasználóbarát és kezdőbarát az MX Linux

Ezt nem tudom objektíven megítélni, mert az általános vélekedéstől eltérő nálam a „felhasználóbarát és kezdőbarát” fogalma. Ha azt várod, hogy mindent grafikus felületen, egyszerűen tudj állítani, akkor ez az MX linux felhasználóbarát és kezdőbarát, ha az várod, hogy átlátható, egyszerű és praktikus rendszert kapj, akkor is felhasználóbarát és kezdőbarát az MX Linux. Ha azt várod, hogy egy Windows klónt kapj,akkor csalódni fogsz, és számodra nem felhasználóbarát és kezdőbarát az MX Linux.
Gyakorlatilag majd mindent tudsz szabályozni, beállítani grafikusan, de pld. a screen trealingot nem, azt csak config szerkesztéssel.

MX Linux extra, saját szoftverkínálata

Kb. egy tucat MS Tools van, amit kínál. Ezek kényelmesek, de nem világrengető eszközök. Az általuk kínált kényelem kellemes, hiszen gyorsítja a munkát, de a legtöbb funkciót más programmal is elérhetjük, vagy éppen CLI-ben megtehetjük. Ezekről készül egy cikk, így nem térek ki rá.

Az MX Linux testre szabhatósága:

Itt is kissé gondban vagyok, mert az általános elképzeléstől eltérően a testreszabható rendszer nálam nem azt jelenti, amit sokaknak. A felület jól „csicsásítható”. Azaz témázható, kismillió téma, ikon és kütyü, bigyó leérhető. Ez is igaz, hiszen az Xfce jól témázható, jól alakítható, de nálam nem ez a testre szabhatóság.
A testre szabható Linux disztribúció nálam olyan, aminél mindent be tudok állítani magamnak: mi induljon, miképp viselkedjen és minden rendszer paramétert elérjek CLI-ben is, azaz a config fájlokat is szerkeszthessem. Ez is igaz az MX Linuxra, hiszen Debian alapra épül, ami nem csak desktop felhasználásra, hanem profiknak szerverre is készül.

Amit nem kapsz meg az MX Linuxnál:

Ez nem egy agyonreklámozott disztribúció és nem kapod meg azt a menő, hiper-hecker érzést sem, amit más, filmekben látott disztribnél. Ezzel nem fogsz villogni a haverok előtt, hogy te XYZ diszribbel nyomulsz, mert a legtöbb esetben visszakérdeznek: mi van, ilyen is van? Van. A distrowatch-on meg ezt hozza:
Kijelölés_008.png

Összefoglalva: Az MX Linux egy közepes erőforrás igényű, könnyen kezelhető rendszer. Egyszerű és gyorsan megtanulható, még a most megtérő Windows használóknak is. Stabil, és a karbantartásával nem kell sok időt tölteni. Xfce biztosítja, hogy jól „testreszabható” legyen, úgy is nézzen ki, ahogy kell. A deb csomagkezelés pedig biztosítják, hogy a lehető legtöbb szoftvert egyszerűen elérhessünk.

Ennyi!

Skami csinált róla egy videót, érdemes megnézni:

Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el